2016. október 3., hétfő

Wattpad - Könyvek- kategória: Fantasy

















 Jó olvasást!




Egyenlőre ennyi könyvet engedett berakni.

2016. szeptember 29., csütörtök

Hogyan helyezek el egy sablont a blogom?

 Unod a gyári sablonokat, és szeretnél szebbet, stílusosabbat?

http://www.deviantart.com/

 A keresőbe írd be : sablony

Azért így mert ha azt írod sablon, nem találja. 

http://szablonyjill.deviantart.com/    nagyon jó sablonokat készít, magam is innen választottam. 

 Miután kiválasztottad a neked tetsző sablont, letöltöd. 

Vigyáz hogy mindenképpen Zip-legyen, mert ha más, nem lesz jó!

Miután letöltöd, nyisd meg és a Templates iratot helyezd ki az asztalra.  (ha böngésző ikonnal jelenik meg, akkor ne azt helyezd ki! Fontos hogy "xml" legyen  a végén.)


Ezután lépj be a Blogodba azon belül sablon.

Kattints a Biztonsági mentés és vissza állításra.

Ez azért fontos, hogy ha a letöltött sablon hibás, a jelenlegi sablonod ne vesszen el. Tehát ha megnyitod, töltsd le a saját sablonod.

Miután ez megvan,  tallózd be az asztalra kihelyezett Templates iratot.  Ha jól csináltad, akkor láthatod hogy a Blogod sablonja megváltozott, az általad letöltött sablonra.  

Remélem tudtam segíteni. :) 

Ha kérdésed van írj komiba.:)

2016. szeptember 25., vasárnap

Érzelmeim ~2~

Végig húztam ujjaim az eblédő asztalon, majd ujjaimon meg ragadt port letöröltem.
Ismerős volt számomra a hely ahol jártam.
De el kellett mennem.  Itt kellett hagynom az otthonom.  Az otthont,  ahová mindig szívesen várnak.
A nappali hatalmas ablaka párkányára ültem és figyeltem az eső cseppek koppanását.
Fehér kardigánom jobban össze húztam magamon.

-Hol voltál eddig?  - ült le velem szemben.
-Nem bírtam tovább!  - könnyek szöktek ki szemeimből.
-Két hónapja annak hogy nem láttalak. - hangja elcsuklott.
-Tudom! - bólogattam ajkaim össze szorítva.
-Vártalak - jegyezte meg közben ujjával letörölte könnyeim.
-Sajnálom!  Tudod,  én feladtam... - kezdtem volna mondandóm,  de közben hangom elcsuklott.
-Miért adtad fel? - hangja lágyan csengett fülemben.
-Mert mindig feladom!
-Hisz tudod hogy szeretlek! - mosolyodott el.
-Igen tudom - viszonoztam a mosolyt.
-Gyere haza - ragyogó szemeit enyémbe furta.
-De nem tudok!  - hangom újra elcsuklott.
-De miért nem? - nézett szemeimbe kérdőn.
-Mert  gyenge vagyok!  - erősködtem.
-Nem vagy az! - rázta meg fejét nemet mondóan.
-De igen az vagyok!  Egy nulla!  Egy senki!  Nem tudok tovább lépni!  Hagyom magam sodródni...  Talán az lenne a legjobb ha a szívem darabokra hullana!  A halál megváltás lenne gyötrelmes lelkemnek,  mely szabadulni akar.  De nem találja a kiutat!  Tudod ki vagyok én? -fordultam vele szemben.
-Ki kicsim? - nézett a szemeimbe értetlenül.
-Hiba!  Az élet hibaja!  Egy boldogtalan lélek. 
-Nem vagy az!  Ezt csak te érzed így! - győzködött.
-Mások miért boldogok,  és én miért nem?  - néztem rá válaszra várva.
-Mert te nem akarsz boldog lenni! - erősködött.
-Hm... Ezt nem értheted!  Te nem vágysz a halálra,  mint ahogyan én.  Tudod,  megfordult a fejemben az,  hogy vessek véget az életemnek.  Vajon mi vár a halál után?  Vajon meg nyugszom?  Vajon valaki majd gondol rám?  Vajon valaki örökké szeretni fog?  Talán magam mögött kellene hagynom mindent,  és csak előre nézni.  Elindulni egyenest...
-Te is tudod hogy szeretlek!  És én itt vagyok neked! - mosolygott a szemeimbe.
-Tudom!  Csak hogy ezzel egy a gond! - bólogattam,  ajkaim össze szorítva.
-Mi a gond szerelmem? - nézett kérdőn a szemeimbe.
-Az hogy te csak a képzeletemben létezel! -néztem könnyes szemekkel a szemeibe.


2016. szeptember 19., hétfő

Csak akarnod kell!



Üdvözöllek kedves olvasó!




Amikor el kezdünk írni, egy csodálatos világ tárul elénk, amit mi alkotunk.


Sokszor felmerül bennünk az a kérdés: -hogyan váljak jobb íróvá?

Nos, nem szabad azt tennünk hogy fejetlenül bele ugrunk egy történet írásába!

Hogy miért? Mert olyan hibákat követünk el, amiken később nagyon nehezen tudunk változtatni.

Ha nem vagy biztos abban, hogy hibátlan a történeted, kérj meg egy barátot hogy olvassa el.

Ha nincs olyan barátod, ismerősöd, aki ezt szívesen megtenné, akkor csináld magad!

Vannak olyan weboldalak amik, helyesírás ellenőrzők. Feltöltöd a szöveget és megjeleníti a hibákat piros aláhúzással.

A Word: minden számítógépen megtalálható. Ez is ugyancsak pirossal húzza alá a hibákat. De emellett sok minden másban is érdemes használni. Főleg azoknak akik komolyabb irányt tűztek ki maguk elé, az írással kapcsolatban. Ide tartozik még, a Microsoft Word: én személy szerint szeretem, ugyanis könnyedén tudok készíteni pdf-fájlt a történetemből. Telefonon használom!

Figyelnünk kell a megfogalmazásra. gondold végig mielőtt leírod!

Karakterek: hu! hát ez is nagyon fontos kulcspontja a történetnek, ugyanis, az olvasók azokat a történeteket szeretik, ahol a szereplőket maguk elé tudják képzelni!

Kreativitás: jómagam úgy gondolom;-fontos hogy az író kreatív legyen, de ugyanakkor egyedi is!


Nekem sokszor mondták azt;- egy történet akkor jó, ha igaz!

Nos, ezzel egyetértek!

De, sok olyan történetet olvastam amiben teljesen bele tudtam magam élni, és sokszor azt feltételeztem az olvasás közben;- ez most igaz?

Igen ám, csakhogy a történet egy Fantasy volt, és ugye ezek csak a képzeletünk irománya.

Mindent el lehet érni, csak akarni kell, de azt nagyon! Ha nagyon oda figyelsz jó történetet fogsz alkotni, amire büszke leszel!



˝Mindenkinek van egy álma. Nekem is! De már nem akarom hogy álom maradjon! Azt akarom hogy valóra váljon!˝

2016. szeptember 18., vasárnap

Idézetek tőletek

sziasztok. https://m.facebook.com/Clearargentwritter/

Szeretsz idézeteket írni, akár egyetlen szó hallatán képes vagy több mondatos idézetet írni?
Akkor ez a feladat neked szól!
Igen, ez egy feladat!
A feladat lényege:  egy megadott szóra, írj egy kettő vagy akár több mondatos idézetet, képpel ellátva.
És természetesen a neveddel együtt.
Fontos hogy a képen megjelenített szöveg, normál betűtípus legyen, hogy jobban olvasható legyen az idézet.
A képet te magad választhatod. A szöveg színét rád bízom.
Nem versenyről beszélek! Itt helyezések lesznek. A látogatók szavazhatnak illetve kommentelnek.
A legtöbb szavazatot, kommentet kapott idézet, lesz az első helyezett! Nem marad ki senki idézete!
Mindenkié bekerül, csak sorban. 1, 2, és így tovább!
Az oldalt megoszthatjátok ismerőseitekkel. Az írók nem szavazhatnak! Szerintem ez így korrekt! :)
Mindenképpen muszáj  megosztani az oldalt, hogy minél több látogató legyen, akik szavazzanak!
Ha mégsem , akkor jómagam és még egy személy fogjuk szavazásra indítani az idézeteket
!
Nem lesz csalás, az sem számít ha egy barát idézete kerül hozzánk. Ugyanis itt csak az idézetet vesszük figyelembe!
A képpel ellátott idézetet, Facebookon üzenetben küldjétek el.
Az oldalon nem kell regisztrálni ahhoz, hogy hozzá szóljanak, vagy szavazzanak! Ti magatok is figyelemmel kísérhetitek az oldalt! :)

A megadott szó: Érzések
A megadott szót légyszíves emeljétek ki a szövegből, ha lehetséges. Ha nem tudjátok, az sem gond, csak mindenképpen a szövegben legyen!

Határidő : ehónap 19-20- ig,  kell beküldeni! 

Remélem érthető voltam, ha mégsem, nyugodtan forduljatok hozzám! :)
Bármilyen kérdésetek van, írjatok ide kommentben. :)


Mit tegyek ha nincs kedvem írni?

Sokunkkal történik,  hogy elmegy az írástól a kedvünk!
Próbálunk vissza zökkeni de mind hiába!
Egyszerűen nincs erőnk arra,  hogy akár egyetlen mondatot is bepötyögjünk.

Nos,  sokszor történt meg már velem is.
Minél jobban erőltettem,  annál jobban nem jött össze!
Ihlet hiány,  kedvetlenség...
Igazából mind erre rájátszik a rossz közérzet,  hangulat ingadozás,  és sorohaltnám még...
Ha nincs kedved az íráshoz,  ne is erőltesd! 
Az elmédnek szüksége van a pihenése,  hisz ha fáradtok vagyunk,  nem fogunk jól teljesíteni az írásban.
ilyenkor hagynunk kell hogy az elménk megpihenjen.
Adjunk időt magunkat,  és várjunk.

Volt hogy egész nap nem tudtam egyetlen mondatot sem írni.  Nem volt ihletem.
Hajnali háromkor viszont arra ébredtem hogy megálmodtam azt a részt,  amit a könyvemben akartam le írni!  Még az éjszaka leírtam,  és jobban sikerült,  mint mikor erőltettem! 


2016. szeptember 11., vasárnap

Újra kezdés!

Az újra kezdés,  és a kitartás,  fontos!
Ezért is kezdtem el újra átírni a könyvem.
Ha van kedvetek,  nézzetek be. :)








google98fbdf98b6cf9d6c.html

Kérdések nekem

Mit gondolsz, egy Amatőr író is írhat jó könyvet?

Természetesen igen. Hisz minden író kezdőként kezdte.

Befolyásol téged egy könyvnél a borító, és a cím?

Igen. De elvárom hogy a történet is olyan jó legyen. A cím nagyon fontos, és az is, hogy a cím igazodjon maga a történethez.

Te mit gondolsz, fontosak a karakterek egy könyvben?

Nagyon fontosak. Fontosnak tartom a karakterek kidolgozottságot. Egy írónak el kell érnie, hogy a karakterei, életre kelljenek a történetben.

Te fontosnak tartod a kreativitást? 

Igen. De szerintem az is fontos, hogy egyedi is legyen.

Te elvárod hogy az első részben már pörögjenek az események?

Nem.  De azt igen, hogy fel keltse az érdeklődésem.

Mióta írsz?

Egy éve.

Melyik az első  könyved?


Angel and Demon    De azóta új címet kapott.  The Witch

2016. szeptember 8., csütörtök

A démon lelke (1.rész)

Joseph Miller az Egyház tagja ként,  a Katolikus Templom főpapja.
Mint minden vasárnap ma is  a misére készül.
Egyen öltözékében sétál végig a padok sorai között.
Fiatalként került az Egyházhoz.
Múltja ismeretlen.
Noha,  meglehetősen makacs egyéniség,  és szigorú viselkedése miatt,  a kisváros lakói nem kedvelik annyira mint,  Ethan Wallt,  az Egyház Izgatóját.
Ennek ellenére most is sokan jöttek el az Isten tiszteletre.
Hisznek a reményben,  és abban, hogy minden bűnök meg bocsájtatik.
Joseph befejezte a misét,  majd ki kísérte a hívőket.
Eléggé fáradtnak tűnik.  Szinte alig hitte- várta hogy a mise véget érjen,  és pihenhessen.
Nem csoda hisz,  a mai nap,  más volt az eddigi megszokottnál.
Egy fiatal fiú testét egy rossz lélek sanyargatta.
Hetekig tartott a rossz lelket kiűzni a fiú testéből.
De még így is fent állt a veszély,  hogy a fiú belehal.
A Démon nem akarta elengedi.
Joseph harcolt vele,  de tudta nem dühítheti fel ennél is jobban hisz,  megölheti a fiút.
Valami történt akkor amit Joseph nem mondott el a barátjának Ethan-nek.
Nem most végzet először ördögűzést,  mégis ez az eset,  megviselte.
Vajon mi történhetett ami ennyire megviselte Joseph-et,  hogy szemei előtt az Isten ábrázoló szobor,  lehunyta szemeit.
Jobban megrázta fejét,  és meg mert volna esküdni,  hogy a szobor,  széles vigyort csalt arcára.
Hirtelen izzadni kezdet.  Forróság töltötte meg testét.
Szinte égett belülről.
Mintha lángra lobbantották volna a testét.
Írisz kék szemeiben ijedelem tükröződött.
De ez hogyan lehet?  Hisz ő egy Pap!  Nem félhet a gonosztól.
Vagy mégis?  Lábai remegtek,  orrából csak úgy zúdult a vér.
Valami erősen a földbe döntötte.
Fejét gyorsan kapta fel a földről,  majd körül nézett.
Fekete egyenruhája csupa vér. Szinte csavarni lehetett volna belőle.
Nem lát semmit.  Szemei az Istent ábrázoló szobron akad meg.
Össze húzott szemekkel pásztázta a szobor szemeit, melyekből csak úgy csurgott a vér.
Hirtelen feleszmélt.  Tudta!  Ó bizony tudta kivel , vagy inkább mivel van dolga.
De ez nem lehet!  Ezt nem teheti!  Isten házát nem szentségtelenítheti meg.
Hisz jól tudjuk: gonosz lelkek nem léphetik át a Templom ajtaját.
Joseph tudta hogy ez a Démon, őt akarja.
Hisz így bármit elérhet.  Egy ember teste tökéletes megoldás gonosz tervei elvégzéséhez.
Joseph jól tudja hogy abba kell hagyja a lélekmentést.
De hisz ez a hivatása,  ő erre született.  Egy olyan városban ahol a Démonok az embereken uralkodnak,  az ilyen emberekre mint,  Joseph Miller,  szükség van.
Tudta mit kell tennie ahhoz,  hogy a Démon ne zaklassa tovább.  Szobájában egy hatalmas fa kereszt volt felakasztva a falon.  Térdre borult, majd hangos imába kezdett.
Olyan erő volt a szavaiban,  hogy a falak repedezni kezdtek.  Az ágy lábai elváltak a padlótól.
Hirtelen hatalmas sötétség kerítette be a helyiséget.  Joseph egy pillanatra abba hagyta az imádságot,  és a hangra figyelt,  mely a fülébe buzgón sugdosott.
-A lelked akarom!  A lelked akarom! - a Démon hangjától minden tárgy ami a szobában hevert,  a mennyezetre emelkedett.
Joseph buzgóbban folytatta az imádságot,  szemeit erősen behunyva.
Szinte lelki szemeivel látta hogy a Démon,  pontosan előtte van és őt figyeli.
Mi lesz ha kinyissa a szemét?  A Démon átveszi rajta az uralmat.  Elveszi a testét, majd meggyötri és addig kínozza míg,  ki engedi utolsó leheletét.
Ám de Joseph ennél agyafúrtabb!  Nem most van Démonnal dolga.
Joseph mosolyra húzza ajkait,  jelezve a Démonnak;  megnyerte a csatát!
Bizony így van.  Joseph minden félelmét legyűrte.  A Démon a félelemből táplálkozik.
Ha félsz,  ő ott van és mindent meg tesz annak érdekében hogy  megkaparintsa a lelked!
Nagy megpróbáltatáson ment keresztül.
Fáradt volt.  Egy szikrányi félelem még mindig ott lapult benne.
Ezer gondolat cikázott a fejében.  De ezeket a gondolatokat az ajtó nyitása zavarta meg.

2016. szeptember 6., kedd

Te mit tennél meg a szerelemért?

Egy nap, Doroty meg elégelte férje Louis ki maradásait otthonról.
Kérte hogy bizonyítsa be, hogy tényleg szereti.
De a férfi nem tett eleget ennek a kérésnek, így folytatta az esti ki ruccanásait.
Egy nap, Doroty bejelentette hogy el akar vállni, ha Louis nem bizonyítja hűségét.

Louis minden áron bizonyítani akart.

Egy éjjel míg Doroty aludt, Louis a fürdőszobában bámulta magát, a tükörben.

Egy szíkét emelt le a polcról, majd testéhez méregette.

Ebbe meg mi a fene ütött?!
Mit akar azzal a szikével?

Vett egy mély levegőt, majd így szólt:-Ezt érted teszem Doroty!-azzal hasához nyomta a kést, és egy határozott mordulattal, meg vágta.
Ajkait össze szorítva el kezdi le hámozni, bőrét.
Mint egy rongy darab úgy hullott le a fehér csempére, a levágott bőr halmaz.

Lassan minden bőr felületet lehámozott magáról!

Teste vérben borítva.
Hangos szuszogásba kezd, majd vissza megy a szobába, és le fekszik Doroty mellé.
Az ágyról csepegett vér, beborította a padlót.

Reggel ez fel is tűnt Dorotynak.

-Itt meg mi történt?-nézett férjére el kerekedett szemekkel.
-Jó reggelt édesem.-fel tápászkodott, de a testéhez oda ragadt a lepedő.
Meg indult feleségéhez majd azt mondta:-hát nem is örülsz? Ezt miattad tettem! Mert szeretlek.-mosolygott a férj, de az a mosoly rideg, és inkább íjesztő volt.
-Én nem ezt kértem tőled!-tátott szájjal bámulta hogy mi lett férjéből.
-Egyszer azt kérdezted:-ha azt kérném vágd le a bőrödet és dobd el magadtól, meg tennéd?
E-halltán Dorotynak eszébe jutott, hogy bizony egyszer ezt kérdezte tőle.

Hát akkor most magára vessen!

Teltek a napok, a hónapok, és Doroty hozzá szokott férje csupasz testéhez, és ahhoz is hogy napi ötször mosnia, és törölgetni kell.

Egy heves szeretkezés után, Louis éppen alvó feleségének gyönyörű testét, bőrét figyelte.
Ujjaival végig simítota .
Vissza gondolt az ő bőrére, és hiány érzete támadt.
Oda hajolt a nő arcához hogy megnézze, alszik-e, majd a nő csípőjén a bőrt erősen meg húzta.
-Te mit tennél meg a szerelmünkért?-súgta a fülébe Dorotynak, azzal erősen meg ragadta a nő bőrét, és húzni kezdte!

JAMBO (Horror)

Philip Morgen a fiatal húszon éves srác, Kalifornia egyik tó parti házába költözik, hogy ott folytassa regényének befejezését.
A helyszín tökéletes volt a könyve főhősének Jambó-nak, aki fiatalokat gyilkol egy tó parti házban, majd a holttesteket a folyóba dobja.
Philip ennél jobb helyszínt, nem is találhatott volna, könyve meg írásához.
Teltek a hónapok és Philip, teljesen bele élte magát a főhős szerepébe, aki kezdetben magányos és szomorú volt.
Úgy érezte hasonlít a karakterére.
Ki ült a tóparta és bámult előre közben a könyvének következő részén ügyködik,melyben egy oda tévedt családot mészárol le Jambó, a főhős.
Észre sem vette és a napsütötte nyár,már csak emlék maradt. Be köszöntött a tél.
Miközben könyve írásán javítgat, váratlan fordulat következik.

New York-ban hagyott családja meg látogatja őt a tó parti házban.
Felesége Katerina, és  kislánya boldogan köszöntik, Philipet.
Ám de ő nem annyira boldog családja látványától, inkább taszítóan viselkedik, hogy hátha meg gondolják magukat, és vissza utaznak New Yorkba.
De nem így történt.
Látszólag Katerina egy türelmes nő aki el tűri férje minden bolond szeszéjét.
Philip nem tudott ellen álni felesége kedveségének.
Kikapcsolta a Laptopját ezzel befejezve az írást.
A sok vita ami New York-ban zajlott le köztük, majd hogy nem szét választotta őket.
Philip minden idejét a regényének szentelt, ezzel el taszítva maga melőll mindenkit.
Szinte úgy érezte Jambó a főhős bizony beszél hozzá, és irányítja őt.
Noha családja nem hitt neki, és bolondnak nézték.
Teltek a napok és Philip meg sem közelítette Laptopját.
Egy dobozva rakva fel rakta egy szekrény tetejére, azzal el felejtve regényét, és szinte már saját magát Jambó szerepében.

Egyre jobban össze melegedett a család, és még a karácsonyt is együtt töltöték, békében ami sosem volt náluk jellemző.

Egy késői éjszaka Katerina furcsa zajra emelte fel selyem párnájáról fejét, majd az ablakhoz indult.
A pajta kétszárnyú ajtaját úgy csapkodta a szél, hogy majd csak leszakadt.
Katerina soha nem ijedt meg semmitől, ahogy most sem.
Felvette fekete selyem hálóingjét, és meg indult a pajtához.
Bezárta az ajtót, majd a házzal szemben fordult.
Gyereke szobájában látott egy alakot elsuhani.
Azonnal rohanni kezdett, de gyereke visítása meg álította őt.
Eközben Philip fejtveszve rohant be ggyereke zobájába.
Ahogy a szobába ért hangos zokogás vette fel az egész szobát.
Gyereke vérbe úszva hevernek a földön.
A fehér perzsa szőnyeg vér vörös színt öltött fel a padlón.
Lába a földbe gyökeredzet mikor meg hallotta Katerina végső sikolyát.
Hátrébb lépett a szobából ki a folyosóra.
Érezte hátában el suhani a kést.
Hallotta a lépteket, melyek hozzá közelítenek.
Tudta! Ó bizony hogy tudta ki ő.
Meg fordulását hatalmas sóhajtozás követte.
Szembe nézett saját magával.
Szemei majd ki estek az íjedelemtől.
Meg pillantotta kezében a legnagyobb konyha kést, amellyel meg gyilkolta családját.
-BOSSZÚ!- hangoztatta hangját a vele szemben áló dühtől forva.
-JAMBO!-szólalt fel Philip utoljára majd melkasában lévő késre pillantott, mely átszúrta szívét!

2016. szeptember 5., hétfő

Érzelmeim

Kérlek értsd meg, a lelkem szeretetre vágyik.
Kérlek értsd meg, én más vagyok mint a többi.
Te nem tudod milyen mikor mindkét kezed meg van kötözve, s nem éred el az álmaid.
Te nem tudod milyen bezárva élni.
Egyszer majd megérted, én csak szeretetre vágytam.
Te nem tudod milyen egyedül lenni!
Te nem tudod milyen az, ha senki nem hall, de te mégis beszélsz.
Te nem tudod milyen megfelelni.
Te nem tudod milyen ha nem szeretnek.
Te nem láttad mennyire boldogtalan voltam veled.
Egyszer majd megérted, hogy a lelkem szárnyalni akart.
Te nem tudod milyen, ha senki nem szeret.
Te nem tudod milyen érzés ha megaláznak, s semmibe néznek.
Te nem tudod milyen, minden éjjel könnyekkel küszködni.
Te nem tudod mennyit sírtam ott, hol senki sem látott.
Te nem tudod, hogy olykor az a mosoly erőltetett volt.
Te nem láttad lelkem legmélyebb bugyrait.
Te nem figyeltél mikor kárt tettem magamban.
Kérlek értsd meg, boldog szerettem volna lenni.
Kérlek értsd meg, féltem.
Talán majd egyszer megérted milyen ha egy madarat megfosztanak a szabadságától, s egy kalitkába zárják örökre.
Te nem tudod hányszor éreztem magam egyedül.
Te nem tudod , milyen ha megfosztanak az élettől.
Én csak boldog akartam lenni...
Te nem hagytad hogy döntsek.
Nem hagytad hogy szabad legyek.
Nem láttad mennyire szomorú a lelkem.
Nem figyeltél mikor a halálomat fontolgattam.
Te nem tudod milyen az, ha folyton hibának nevezed magad.
Te nem érezted a fájdalmam.
Nem adtál esélyt arra, hogy szabad legyek.
Kérlek értsd meg, jobban vágyom a halálra mint bármire a világon.
Kérlek értsd meg, nem bírtam tovább.
Kérlek értsd meg, nem tudtam kitartani.
Egyszer majd megérted, milyen láthatatlannak lenni.
Te el vettél tőlem mindent .
Kérlek értsd meg, meg kellett tennem! Elindultam az úton , mely a megváltáshoz vezet.
De nem haragszom!
Hidd el, várni foglak!

Obserwatorzy

Clear Világa